Nagyon kedves, barátságos környéken lakom a családommal, ahol nagyon sok a kert, és a kertes ház jellegű épület. Elég sokan menekültek ki ide a városból az utóbbi években, többen azért, mert mindenképpen gyermeket szerettek volna vállalni, ahhoz viszont a város egy kevéssé alkalmas terület. Nem mondom, én is városban nőttem fel, de azért az, ha a poronty a saját kertünkben szaladgálhat, teljesen más élményt ad. Hozzám hasonlóan a környéken többen is a közelmúltban lettünk anyukák, így volt alkalmunk megismerkedni itt-ott. Például a védőnőnél, vagy a ruhaboltban, ahová babaruhákért járunk. Egy barátnőmnek is így derült ki a gondja, hogy hélium palack kell neki, de tanácstalan volt, hogy hová forduljon, hát mindenkit körbekérdezett, akit csak ismert, többek között engem is. Én pedig igyekeztem segíteni neki.
Történt egyszer, hogy éppen a babaruhás boltban tettem-vettem, mikor megérkezett az emlegetett barátnőm, szintén vásárolgatni. Róla tudni kell, hogy velünk, többi környékbeli ismerős anyukákkal ellentétben neki már van egy nagyobbacska, 5 éves körüli kisfia is. Ők az első gyereküket még az előző lakásukban vállalták, de mindenképpen akartak egy másodikat is, úgyhogy az egyik elsők voltak, akik a környékre költöztek. A férje vállalta, hogy napi szinten bejár, a barátnőm pedig otthonról dolgozik, úgyhogy nem kellett lemondaniuk szinte semmiről, ettől függetlenül én még például nem érezném magam késznek ahhoz, hogy a kislányom mellé még egyet vállaljak. Szóval megérkezett ő is a ruhaboltba, de mivel én hátul voltam, így első körben csak intettünk egymásnak. Utána szóba elegyedett az eladóval, én pedig nézelődtem tovább. Nemigen hallottam, hogy mit beszélgetnek, de az nyilvánvaló volt, hogy a barátnőmet valami aggasztja. A hanghordozásából lehetett hallani. Az eladó hölgy gesztusai is egyértelműek voltak, tanácstalanságot mutattak.
Mikor végeztek a beszélgetéssel, utána már felém vette az irányt. Gyorsan félretettem, amit nézegettem, és mosolyogva üdvözöltük egymást. Természetesen a szokásos dolgokról szólt elsősorban a diskurzus: hogy vannak a gyerekek, az uraink, mi újság a ház körül, mik a terveink a nyárra, láttunk-e valami érdekeset a boltban, ami jó lehet valamelyikünknek, és ilyesmi. Aztán a vége felé megemlítette, hogy a nagyobbik fiának hamarosan születésnapja lesz, és szeretnének egy nagyobb zsúrt tartani. Úgy vannak vele, hogy a fiuk már több barátjának a szülinapján is volt már, de neki még soha nem tartottak, úgyhogy mindenképpen szeretnék ezt bepótolni. Elmondása alapján elég extra ünnepséget terveznek pónilovaglással, lufikkal, arcfestéssel, kézműves foglalkozásokkal, hangosítással, zenével. Csakhogy több dolog is megoldatlan a számukra, például nem tudja honnan lesz arcfestő, hélium palack a lufikhoz, vagy honnan fog például ilyen ipari mennyiségű szendvicset rendelni. Állítása szerint igyekszik a legtöbbet megvalósítani, de akkor biztos nem lesz boldog, ha nem csak kisebb, hanem nagyobb dolgokban is kompromisszumot kell kötnie. Kérdezte, hogy tudok-e esetleg bármiben segíteni, ismerek-e bárkit, akitől az ilyesmi beszerezhető.
Mondtam neki, hogy sajnos hirtelen fejből nem ugrik be nekem semmi, ettől függetlenül nyitva tartom a szemem, hátha belefutok valami olyasmibe, aminek hasznát venné. Elköszöntünk, ő maradt vásárolni, én pedig indultam haza. Sajnáltam magamban egy kicsit mind a barátnőmet, mind pedig a srácát, bár némi kétes érzelem is vegyült hozzá, hiszen ha ilyen puccos zsúrt terveznek tartani, akkor oldják is meg a dolgokat maguk. Viszont így, hogy a gyereknek még egyszer sem volt semmi ünnepsége, valamiért úgy éreztem, hogy azért valamilyen szinten megérdemelné. Ilyen gondolatok kavarogtak bennem a hazaúton, és otthon a jobbik felem győzött, és egy-két dolognak utánanéztem az interneten. A barátnőm nem egy nagy tech mágus, szóval nem is hibáztatom, hogy gondjai voltak a kereséssel, de bevallom, ilyen rövid határidővel nemigen vállalt rendezvényt senki. próbáltam fejben felidézni,hogy milyen dolgokra van szüksége, de annyi mindent felsorolt, hogy meg se bírtam jegyezni. Mivel nekem soha életemben nem volt szülinapi zsúrom, így nem tudtam, hogy mire lehet szükség, csak próbáltam arra asszociálni, amiket filmekben meg reklámokban láttam.
Hazajött a férjem, és megkérdeztem tőle, hogy tud-e segíteni. Mivel az egyik unokatestvére lakatos, így megkértem, kérdezze meg, honnan rendeli a gázpalackokat, hátha esetleg hélium palack is van náluk, és már ennyivel is tudnék segíteni. A férjem, bár fáradt volt, de azért felhívta az unokatesóját, és megkérdezte tőle. Láttam, hogy jegyzetel valamit, de mennem kellett a fürdőbe, mert lejárt a mosógép. Éppen pakoltam ki, mikor bekukkantott az uram, hogy leírta az elérhetőséget, ott van a cetli a kis asztalon. Szépen megköszöntem neki, és megígértem, hogy meghálálom. Teregetés végeztével mentem is a papirosért, és láttam, hogy a gazpalackfutar.com internetes elérhetősége van leírva. Visszatértem a számítógépemhez, és gyorsan utánanéztem. Ennél jobbat nem is találhattam volna, hiszen nem elég, hogy hélium palack is van náluk, ráadásul vagy hatféle méretben, de még telefonon is nagyon könnyű velük kapcsolatba lépni, és elég gyors a kiszállításuk is.
Másnap felhívtam a barátnőmet, és elújságoltam neki, hogy minek sikerült a nyomára akadni. Neki is gyorsan lediktáltam , hogy mit keressen, és nagyjából mire számítson. Határtalanul hálás volt, alig győzte megköszönni, és tett egy olyan gesztust is, amire nem is számítottam: meghívott, hogy ha már ilyen szerencsésen sikerült lendítenem egy nagyon az ügyükön, akkor ugorjunk be mi is egy kicsit mulatni. Mondtam, hogy köszönöm, de még a férjemmel is meg kell beszélnem. Persze valószínűleg igent fog mondani, mivel ősidők óta nem voltunk sehol kikapcsolódni. Örülök, hogy legalább a hélium palack megoldódott a segítségemmel, remélem addig a többit is el tudják majd intézni.