Ciliben van minden bizodalmam

Két dologból lehet határozottan azt észlelni, hogy egyre idősebbek leszünk: az egyik, hogy megházasodunk, családunk lesz, majd gyerekünk is születik, a másik pedig, hogy kinőnek a bölcsességfogaink. Sajnos nem csak ez a hasonlóság a két “apróság” között, hanem az is, hogy mindkettővel szokott lenni baj rendesen. És míg a gyerekkel az ember megtanul jól kommunikálni, ügyesen bánni, a bölcsességfog számos esetben már szakemberi beavatkozást is igényel (jó, persze, a gyereknevelés is, de ebbe a témába most ne menjünk bele).

Hála istennek, nekem most csak az egyik tényező problémás, és az nem más, mint a bölcsességfogam. Hát én el nem tudom mondani nektek, mennyire fáj! Konkrétan bedurrant, minden baja van (és ezáltal nekem is), komolyan mondom, sírni volna kedvem, felnőtt ember létemre. Márpedig muszáj minél hamarabb rendbe szedni ezt a rakoncátlankodó kis ördögfiókát (mármint most a fogamról beszélek…), mert a másik kis ördögfiókának, a kisfiamnak, Bálintkának mindenképpen szeretnék aranyos kis babaruhákat venni. Sőt, nem is csak arról van szó, hogy szeretnék, hanem hogy muszáj, mert annyira növésnek indult a kis csibész 🙂 Szóval remélem, ez az átkozott bölcsességfog nem fog megakadályozni ebbéli tervemben, bár ahogy írom ezeket a sorokat, most is akkora fájdalom hasított belém, hogy kis híján lefordultam a székemről.

A remény azonban nagyon erős bennem, hogy jóra fordulnak majd velem a dolgok. Egy nagyon kedves ismerősöm (gimnáziumi barátnőm, Cili) ajánlotta nekem a Fogorvos Budapest magánrendelőt, ahol kifejezetten kedvező árak mellett végeznek szájsebészeti beavatkozásokat, így többek között például a bölcsességfog eltávolítás műveletet is – márpedig ez az, ami engem most kifejezetten érint. Foglaltam már időpontot, holnap megyek, és Cili esküszik rá, hogy ezek az orvosok egyszerűen csodára képesek – és ha Cili mondja, akkor az úgy is van! Hogy mást ne mondjak, már gimiben is ő volt az az ember az osztályban, aki inkább bevallotta, hogy ha például kosárlabda meccsen a javára tévedtek, mert annyira becsületes volt. Ha valakinek meg lehet bízni a szavában, és értékítéletében, az bizony ő.

Így, ahogy most leírtam ezt a kis szösszenetet, és végigolvasom, már nem is tartok annyira a holnapi naptól. Alig várom, hogy a gyors és – remélhetőleg – fájdalommentes bölcsességfog eltávolítás után már szaladjak is be a babaruha üzletbe, ahol kedvemre vásárolhatok majd jobbnál jobb ruhákat az én kis Bálint fiam számára!

Na, most megint belém nyilallt a fájdalom. Már azt hittem, legalább a poszt írásának végéig megúszom anélkül. Hát mit is mondjak… hihetetlenül várom már azt a bizonyos holnapi napot.